Tabajdi Csaba, az S&D Európai Parlamenti képviselője a Tokaji név védelmére kelt. Mint ismert, Szlovákiának is sikerült bejegyeztetni a világhírű védjegyet az Európai Bizottságnál. A politikus a tokaj.hu weboldalnak nyilatkozott.
- A Bizottság elfogadta hazánk és Szlovákia kérését is, így mindketten jogosan használhatják a Tokaj eredet-megjelölést. Hogyan történhetett ez meg?
- A Bizottság jogsértő módon járt el, amikor a Tokaj jelzést Szlovákia kérésére bejegyezte mind az oltalom alatt álló eredet-megjelölés (OEM), mind az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ) kategóriájába. Ez ellen a magyar kormány azonnal tiltakozott, én pedig európai parlamenti képviselőként írásbeli kérdésben tiltakoztam az Európai Bizottságnál. A bejegyzés jogszerűtlenségét két tényező okozta: egyrészt nem lehet ugyanazt a jelzést mind a két kategóriába bejegyeztetni, másrészt a bejegyzés alapjául szolgáló 2005-ös szlovák törvényt 2009-ben Szlovákia hatályon kívül helyezte. Elégedettséggel tapasztaltam, hogy az írásbeli kérdésem benyújtását követően az Európai Bizottság törölte Tokaj jelzőt az oltalom alatt álló földrajzi jelzések közül. Továbbra is szerepel azonban a nyilvántartásban a szlovák igény a különleges védettséget jelentő „oltalmazott eredet-megjelölés” kategóriájában, amely szintén jogellenes állapotot tükröz, mivel a jogalapját képező törvény már nem hatályos. A Bizottságnak ezt a hibát is, így neki is orvosolnia kell. A kormány, illetve az Európai Parlament részéről én is időben és kellő határozottsággal léptünk fel, a Bizottság meghátrálni látszik.
- Létezik -e arra szabályozás, hogy (jelen esetben) a nevet a valójában csak a termőterület és a közvetlenül a térséghez tartozó borokra lehet rányomtatni, vagy azt kis túlzással bárki megszerezheti? Arra gondolok itt, hogy ha Litvánia vagy Románia úgy gondolná, hogy ők is igényt tartanak a Tokaj névre, akkor ők is megkapnák a jogot?
- Az eredetvédett termék több egy földrajzi területhez való tartozásnál. Az oltalmazott eredet megjelölés kategóriája (OEM) nem csak az adott termék földrajzi származását igazolja, az OEM boroknál a termék minősége alapvetően a termőhely adottságaihoz, az ott lévő természeti és emberi környezethez, valamint a helyben alkalmazott hagyományos technológiához kapcsolódik. A felhasznált szőlő 100%-a ugyanarról a borvidékről származik, amit helyben dolgoznak fel, szigorú technológiai előírások mellett és csak Vitis vinifera (Bortermő szőlő) fajhoz tartozó szőlőből készülhet a bor. Az említett litván és román igény lehetőségét a földrajzi-történelmi kapcsolat hiánya egyértelműen kizárja. A szlovák igény a Tokaj jelző használatára pedig csak akkor tekinthető jogosnak, ha a borvidék szlovák oldalán is ugyanazon szigorú technológiai, és minőség-ellenőrzési eljárásokat alkalmazzák. A kérdésben fordulópontot jelenthet az, hogy 2010. december 31. az eredetvédett borok termékleírásának benyújtási határideje. Amennyiben a szlovák fél által leadott termékleírások eltérnek a magyar fél által leadott termékleírástól, követelhetjük a névhasználat végleges megvonását, az ugyanis elfogadhatatlan, hogy Tokaji név alatt két különböző eljárással készült bor kerüljön forgalomba. Ha ezzel ellentétes helyzet alakul ki, akkor Magyarországnak az Európai Bírósághoz kell fordulnia.
- Milyen lépésekre van még lehetőség? Volt már arra precedens, hogy egy ilyen jellegű döntést később visszavon a Bizottság?
- A Bizottság részben már visszavonta az egyik jogellenes intézkedését. A politikai nyomást továbbra is fenntartjuk és amennyiben a Bizottság saját hatáskörben nem korrigálja a másik hibás döntést, szorgalmazom, hogy a magyar kormány az Európai Bírósághoz forduljon, indítson keresetet a Bizottság ellen.
- Kinek a lobbija erősebb az Unióban? Kicsit nekem úgy tűnik, hiába próbálkoznak a magyar képviselők, nem igazán talál meghallgatásra, pláne cselekvésre kérésük.
- A fent elmondottak ezt egyértelműen cáfolják: ez nem lobbi kérdése, hanem az uniós jogszabályok betartása és betartatása. Ez nem egy vagy két ország, hanem az egész bizottság érdeke.
- Foglalkozik egyáltalán komolyan a Bizottság egy kis ország kis, de annál híresebb borvidékének problémájával?
- Magyarország uniós tagfelvételekor kérte, hogy az első számú hungarikumunkat uniós szinten helyezzék oltalom alá, ezáltal védetté vált. Éppen az érvényben lévő uniós jogszabályok betartását kérjük számon az Európai Bizottságtól, illetve Szlovákiától. Az unió minőségpolitikája az eredet illetve a földrajzi megjelölés védettségére, oltalmára épül, vagyis közösségi érdek, így mások támogatására egyértelműen számíthatunk. A „Champagne” eredetvédelme szavatolja, hogy más ezen a néven nem állíthat elő pezsgőt. A Tokaji esetében a magyar fél jogi érvelése meggyőző, megalapozott. Sajnos Glattfelder Béla a magyar kormányt tétlenséggel vádolta és támadta a magyar sajtóban, ami megalapozatlan. A kormány a Bizottság jogsértésére azonnal reagált, az Európai Parlament oldaláról én is március 15-én benyújtottam írásbeli kérdésemet. Nem tudok azonban arról, hogy Glattfelder Béla bármit is tett volna ez ügyben. A Tokaji egyébként ismert és elismert márka Európában. Ezt a március 17-én általam kezdeményezett brüsszeli Tokaji borbemutató átütő sikere is bizonyította.
- Képviselő Úr már korábban is jelezte a problémát. Miért nem foglalkoztak eddig ezzel Brüsszelben?
- A kérdés ebben a formában nem helytálló. Nagyon sok minden történt a Tokaji védelmében. 2007-et megelőzően Olaszországgal és Franciaországgal volt Magyarországnak vitája a Tokaji név használatáról, de mindkét tagállammal sikerült megegyeznünk, igaz, Olaszországgal csak bírósági ítélet nyomán, hogy a 2007-es évtől lemondanak a névhasználatról. Szlovákia esetében a névhasználati vitát részben kétoldalú alapon kellene rendezni, ha erre Szlovákia hajlandó lenne. Miként fent enlítettem, 2010. december 31. az új tagállamok termékleírásának a határideje, ez Szlovákiát is kötelezi.
- Sokak véleménye, hogy ez is a Szlovák- Magyar nem éppen fényes viszony újabb lépése. Európában érdekel valakit ez a probléma? Két kisállam "viszálya" a jelenlegi gazdsági helyzet és gondok mellett eltörpülhet pláne úgy, hogy a nyomásgyakorló erők (Német, Francia, stb.) jól megvannak a két ország csatározása mellett is...
- Élesen el kell választani a Tokaji elnevezés körüli problémát a magyar-szlovák viszonyban jelentkező megoldatlan kérdésektől. A Tokaji ügye nemcsak szimbolikus jelentőséggel bír, hanem gazdasági, borászati, azaz szakmai kérdés is. Magyarország és Szlovákia feszült viszonyát a Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség jogainak csorbítása, a nacionalista szlovák kormánypolitika okozza. Szlovákiában a többségi társadalom és a kisebbségben élő magyarok közötti viszony a kisebbségellenes kormányzati politika nyomán megromlott. Ez erőteljesen kihat a magyar-szlovák államközi kapcsolatokra is.
- A Tokaj névhasználatának mizériája mellett egy másik probléma is szó szerint égető fontosságú a Hegyalján: Szerencsen szalmatüzelésű erőművet akarnak építeni, ami nem éppen passzol a Világörökség részévé nyilvánított borvidékhez. A szintén egyre nagyobb feszültséget generáló erőmű ügyében van -e illetékessége Brüsszelnek bármit is lépni?
- Bármilyen beruházás során az európai környezetvédelmi, többek között levegőminőségi előírásokat szigorúan tiszteletben kell tartani, amit az illetékes környezetvédelmi hatóság egyértelműen ellenőriz és számon kér. Semmilyen beruházás nem veszélyeztetheti a világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja természeti épségét.
